- Anyuka, akar ma szülni? - kérdi az orvos.
- Hogy tessék? Nem érzek semmit. Nincs fájásom.
- Csak kérdezem, mert akármikor szülhet, 3 ujjnyira nyitva a méhszáj.
- Hát nem is tudom.
- Megnézzük a magzatvizet. Megnézi.
- Igen, kicsit zavaros. Meg kell repeszteni a burkot!
- Az mit jelent, hogy kicsit zavaros? Baj van? - kérdem én.
- A baba belekakilt a magzatvízbe, ilyenkor burkot kell repeszteni.
- Értem. Aggódok. Fél óra múlva burokrepesztés.
- Jól van, semmi baj. Szép tiszta.
Hmm. Így jött a második gyermekem. Aki még szeretett volna maradni. Anyával. Együtt. Egységben.
De jól vagyunk, köszönöm. És ez már nagyon rég volt.
Móni